Mezőföldi barangolás
Európa szívében, a Magyar-medencében fekszik a Mezőföld, amelynek közép-nyugati részen, él a fenn említett térség mintegy 28.800 lakója. Ezt a nagyjából háromszög alakú területet nyugaton a Sió- völgye, keleten a Duna folyam, északnyugaton a Dunántúli Közép hegység egy része határolja. A térség növényflórája, állatfaunája inkább az Alfölddel mutat rokonságot, növényi reliktumok, endemikus fajok nem jellemzőek, nincsenek. A térség adottságai miatt főleg mezőgazdasági művelés alatt álló terület, természetes állatvilágát ez a tény, illetve az emberi beavatkozás egyre inkább szegényíti. A Helyi Közösség által lefedett területen a hasznosítható nagyvadállomány döntően őzek és vaddisznók egyedeiből tevődik össze, míg az apróvadfajok közül a mezei nyúl és a fácán, míg a dúvadak közül a róka van jelen nagyobb populációval a térségben. A térség általános környezeti állapota jónak minősíthető, köszönhetően a környezettudatosság fokozatos térhódításának, ugyanakkor szembe kell nézni néhány nehézséggel is. A MEZŐFÖLD Helyi Közösség a dunántúli Mezőföld kistáj egyes településeiből szerveződött. A térség általános jellemzőinek meghatározója a Balaton közelsége, a meghatározó szállítási főútvonalak kapcsolódási pontjai és a tájegység központi elhelyezkedése. A kistérség kiemelkedő természeti és kulturális adottságokkal bír. Jelen van mind a kulturális, mind a sport, mind az üzleti élethez kapcsolódó fejlesztési lehetőség. Jelentős kiaknázatlan természeti kincsek vannak még a területen, melyek megfelelő hasznosítása elengedhetetlen feladat. A Mezőföld kistérség a vidéki Magyarország egy pici szeglete a Mezőföld nyugati részén, karnyújtásnyira a Balatontól. A mezőgazdasági vidék egyhangúságát szelíd lankák, akácligetes és cserjés területek teszik vonzóbbá. A vidéki életforma sok-sok élményt és számtalan felfedezésre váró értéket és meglepetést tartogat. Az érintetlen természet, a csend, a nyugalom, a jó levegő, a dolgos vidéki emberek vendégszeretete igazi feltöltődést ígér. A táj különleges természeti szépségei, múltat őrző építészeti értékei, a vidék rejtett titkai a kedvesen lágy lankák között gyalogosan barangolva, lóháton, lovas kocsin vagy kerékpáron fedezhetők fel leginkább. Barangolás közben rácsodálkozhatunk a rétekkel övezett halastavakra, felfedezhetjük az egykori hercegi és grófi kastélyokat, kúriákat. A templomok ódon falai közt megpihenve erőt gyűjthetünk felfedező utunk további folytatásához. A lovas turizmus mellett horgászat, kerékpározás, vadászat biztosítja az aktív kikapcsolódást. Erdei iskola és nyári lovas tábor festői környezetben, változatos programokkal invitálja a fiatalokat. Tavasztól őszig hagyományőrző rendezvények gazdag és színes kínálata jellemzi a településeket. A kézműves hagyományokkal való ismerkedésre ösztönöznek az itt élő kézműves mesterek. Szeretettel hívják és várják Önt a térség települései: Enying, Dég, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy és Szabadhídvég.
Dég
A község Fejér megye délnyugati részén terül el, egy része – a kastélypark és környéke – megyei értékű természetvédelmi terület. Legfőbb nevezetessége a Festetics grófok egykori dégi rezidenciája, amely Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélya. Terveit Pollack Mihály, a Nemzeti Múzeum építésze készítette. Az építkezések valószínűleg 1815 és 1819 között zajlottak. A Festeticsek 1944-ben hagyták el a kastélyt. Egykori családi temetőjük ma is látható a parkban: egy domb őrzi Festetics Antalnak és leszármazottainak a földi maradványait. A kastélyhoz sok legenda fűződik: a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik. Bár nem maradtak fenn bizonyítékok rejtélyes gyűlésekről, az tény, hogy több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal is szabadkőműves volt.
A kastély és a park kitűnő kikapcsolódási lehetőséget kínál az idelátogatóknak. A parkban ősfák között és a rózsakertben sétálva könnyű időtöltésben lehet része a kirándulni vágyó embereknek, másrészt lehetőség van a kastély állandó kiállításait megtekinteni. A mesterségesen létrehozott dégi Park-tó három vízfolyás találkozásánál lett kialakítva. A csodálatos környezet és a magával ragadó táj ideális a horgászni, pihenni és kikapcsolódni vágyóknak egyaránt. A tavon megtalálható még két mesterségesen kialakított sziget is melyre fahíd vezet. A szigeten látható épület a Holland ház, amely 1891-ben épült. A ház mellett feltörő artézi forrás több mint 100 éve tör elő a mélyből és szolgáltat télen–nyáron fogyasztható vizet.
HELYI SZOLGÁLTATÓK ÉS LEHETŐSÉGEK:
Turul Étterem magyaros és európai ételkínálattal
Borostyán Erdei Iskola és Ifjúsági szállás
(Dég, Bajcsy-Zsilinszky út 15.) a 66 férőhelyes Borostyán Panzióban és a 34 férőhelyes Borostyán Ifjúsági Szállóban úszómedence, asztalitenisz, kerti játékok, szabadtéri grillsütő, a parkban pedig labdajátékokra alkalmas terület áll a csoportok rendelkezésére.
Dégi Park-tó Horgászegyesület (Dég, Kossuth Lajos u. 17.) a mesterségesen létrehozott tó a dégi Festetics kastély parkjában lett kialakítva, melynek csodálatos környezete nemcsak a horgászni, hanem a pihenni és kikapcsolódni vágyóknak is ideális helyszín. A vízterületen csak érvényes napi engedéllyel lehet horgászni. Az Egyesület szervezésében minden évben megrendezésre kerülnek felnőtt, valamint gyermek-és ifjúsági horgászversenyek is.
Mezőföld Tájház (Dég, Enyingi út 99.) Az eredeti állapotában felújított és korhű bútorokkal, használati tárgyakkal berendezett közel 160 éves parasztház a paraszti lét hagyományait mutatja be.
Lajoskomárom
Lajoskomárom 2500 lelkes nagyközség Fejér megye délnyugati részén. 1802-ben alapította az enyingi Batthyány család, amikor Sió és a Sárvíz közti elterülő hatalmas kiterjedésű birtokának hasznosítására földműveseket – többségében svábokat – telepített ide. Neve, alapítója, herceg Batthyány Lajos keresztnevének és a “szúnyogos” jelentésű, szláv eredetű és a „komárom” szó összetételéből keletkezett. A falu három temploma közül az evangelikus készült el elsőként (1822), majd a római katolikus (1901) és a református (1912).
A falu egyik nevezetessége az I. világháború áldozatainak tiszteletére ültetett védett gesztenyefasor, mely a temetőbe, a település hőseinek tiszteletére kialakított emlékpark felé vezet. Lajoskomárom turisztikai vonzereje természeti értékeiben rejlik. A településen átfolyó Kutas-ér mentén 1879-ben létrehozták az első halastavat. Ma már öt horgásztó várja a pihenni vágyókat. A Kutasi – tavon 1932 óta strandfürdő működik, az itt talált meleg víz termál medencét táplál. A Fülöp-hegy pincesora a falu egyik büszkesége. Az itt termelt borok az évtizedek óta megrendezett, sok látogatót vonzó, Lajos napi borversenyen méretik meg magukat. A településtől délre található Külsősáripusztán működő lovarda és panzió a lovas turizmus kedvelt célpontja.
HELYI SZOLGÁLTATÓK ÉS KIKAPCSOLÓDÁSI LEHETŐSÉGEK:
Eresz étterem (Lajoskomárom, Komáromi u. 1.) gasztronómiai kalandozásra invitál a 120 főt befogadó, légkondicionált étterem, mely két 60 fős vendégtérből áll. A sokszínű ételek mellé párosul a Magyarország reprezentáns borvidékeit bemutató borok széles választéka.
Lajoskomáromi horgásztó Kiváló természeti környezet, nyugodt körülmények és halban gazdag vízterület várja a horgászat szerelmeseit.
Kisláng
A 2600 lakosú település a Bozót patak mentén, a Sárvíz-völgyi tájvédelmi körzet közelében húzódik. A XVIII. században a gróf Zichy család nagylángi uradalmának majorja volt. A község parcellázása és betelepítése 1904-ben kezdődött, majd ezt követően az 1910-es években megépült a református és katolikus templom. A hagyományőrzésben jelentős szerepet játszó művészeti iskolában többek között mezőföldi népi mesterségekkel és szokásokkal ismerkedhetnek a fiatalok. A századfordulón mezőföldi települések lakói alapították a volt gróf Zichy János uradalmán a községet, mely 1913-ban lett önálló település Kisláng néven. Mérnökök által tervezett, szabályos utcáiról, melyek derékszögben és merőlegesen metszik egymást, ismerhető fel. Látnivaló a református és katolikus templomon kívül a községháza előtti I. világháborús emlékmű és a II. világháború hősi halottjainak emlékhelye, a tájház melletti Petőfi szobor, mely 1848 100. évfordulóján emeltetett. A tájház épülete jellegében és kiállított tárgyaiban őrzi a mezőgazdaságból élő mezőföldi paraszti élet használati eszközeit, berendezési tárgyait.
Enying
A Balaton délkeleti kanyarulatához közel fekvő 7300 lakosú Fejér megyei kisváros a 9 települést magában foglaló Mezőföldi kistérség közigazgatási, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási &´s kulturális központja. A település első írásos említése 1138-ból, a Dömösi prépostság birtokösszeírásából való. Enying a XVIII-XIX. sz. folyamán nyerte el jellegzetes arculatát. Erre az időszakra tehetők herceg Batthyány Fülöp által megszervezett birtok jelentősebb építkezései: a Batthyány-kastély bővítése, a gazdatiszti épületek, a gazdasági épületek és a kastélyt körülölelő angolpark kialakítása, valamint a katolikus templom megépítése. Ezek alapozták meg az egykori járási székhely városias jellegét és ma is a városképet meghatározó épületek. A város központjának meghatározó építménye a monumentális hatású, ünnepélyes homlokzatú Nepomuki Szent János Római Katolikus Templom, melyet Herceg Batthyány Fülöp építtetett 1838-1840 között neoklasszicista stílusban. Stílusának jellegzetességei: az oszlopos portikusz (előcsarnok), a kupola és a latin kereszt alaprajz. A 30 m magas tornyot gazdagon aranyozott keresztgömb és kereszt díszíti.
A kiváló akusztikával rendelkező templomban a komolyzene kedvelői számára nyárestéken orgonaművek csendülnek fel neves előadóművészek közreműködésével. Herceg Batthyány Fülöp 1809-1811 között klasszicista stílusban bővíttette ki korábbi földesúri kastélyát, amelynek hangulatos belső udvara a “Muzsikáló Kastélykert” c. nyári rendezvénysorozat-helyszíne. A műemlék kastélyt körülvevő park – Czifrakert – árnyas fáival a kellemes pihenés és kikapcsolódás élettere és egyúttal a város nyári szabadtéri rendezvényeinek is az egyik helyszíne. A festői környezetű – erdőkkel, rétekkel, halastavakkal övezett – Kabókapuszta az érintetlen természet szerelmesei számára nyújt aktív kikapcsolódási lehetőséget.
HELYI SZOLGÁLTATÓK ÉS KIKAPCSOLÓDÁSI LEHETŐSÉGEK
Bozsoki Boszorkánykonyha Panzió, Étterem
(Enying-Balatonbozsok, Fő u. 61.) a családias légkörű étterem nemzetközi konyhával várja a vendégeket, akik jó idő esetén a kerthelyiségben fogyaszthatják el a „boszorkányos” specialitásokat. Turul Ételbár (Enying, Fő út) magyaros és európai étel kínálattal várja a vendégeket
Unió Pizzéria pizzák széles választéka
Pizza Firenze pizzák széles választéka
Cserepes Csűr (Enying, Rákóczi u. 18.) hangulatos, vidéki környezetben a népi fazekasság fortélyaival ismerkedhetnek meg a látogatók, valamint iparművészeti tárgyak vásárlására is van lehetőség
Kabóka Lovastanya (Engying-Kabókapuszta, Tóth Árpád u. 2.)a lovassport és az aktív szabadidő eltöltésére nyújt kiváló lehetőséget. Az öt patkós minősítésű Kabóka Lovastanyán modern panzió, lovarda épület, fedett medence, sportpálya és gyönyörű környezet fogadja a vendégeket. A lovas tanyához tartozik három halastó összesen mintegy 13 ha területtel. A halastavak közül egy kifejezetten horgásztó, melybe ponty, amur, kárász és szürke harcsa került telepítésre. A másik kettő a Vizi sportok szerelmeseinek nyújt kikapcsolódást. Ló fürdetés, kajakozás, motorcsónakázás, vízisí, tömlőhúzás és jet-ski vezetésére van továbbá lehetőség.
Mezőkomárom
A mintegy 1000 lakosú község Fejér megyében, az Enyingi kistérségben található Mezőföld szélén, a Sió partján. A település 1950 óta tartozik Fejér megyéhez. Nevének előtagja földrajzi helyzetére utal, a szláv eredetű „komárom” szó, szúnyogost jelent. Területén kora bronzkori település maradványait tárták fel. A késő vaskorban kelták éltek itt. A római korban a Sopiane-Arrabona közötti főútvonal vezetett erre. Ennek az útnak a töredékeit megtalálták az ún. Varga-féle ház mellett. Településmaradványokat, temetőket is feltártak a környéken. A honfoglalás korában a fejedelmi törzs szállásterületének nyugati vége, amelyet a besenyők védtek a betolakodóktól. A török korban a hódoltsági terület szélén fekvő község elnéptelenedett egy időre, azonban 1661-ben már református prédikátora volt, katolikus plébániáját 1724-ben szervezték meg. A településen volt a herceg Batthyány család birtokközpontja. 1757-től már mezőváros, évente négy országos vásárral dicsekedhetett. A birtok 1870-től öröklés útján a gróf Draskovics család kezére került. A Mezőkomárom földrajzi adottságai lehetővé teszik a minőségi borkészítést. Ennek bizonyítéka, hogy a tájat az észak-tolnai borvidék részeként, borvidéknek nyilvánították. Szőlőhegyeinek (Aranyhegy, Középhegy és Alsóhegy) birtokosa 1870-ig herceg Batthyány Fülöp volt, majd öröklés útján a gróf Draskovics család tulajdonába került. 1998-ban Aranyhegy magaslati pontján helyezték el az Orbán szobrot, melyet ekkor fel is szenteltek. Ez a szobor a község fejlődésének kezdetét jelenti, de egyben utal a múlt hagyományainak tiszteletben tartására is. A szőlőhegyek a szép kilátás mellett lehetőséget adnak az itt termelt zamatos borok kóstolására is.
HELYI SZOLGÁLTATÓK ÉS KIKAPCSOLÓDÁSI LEHETŐSÉGEK:
Gesztenyefa Vendéglő: Mezőkomárom egyik csendes kis utcájában található a népi építészeti stílusjegyeket magán hordozó Gesztenyefa Vendéglő, amely az udvaron álló gesztenyefáról kapta nevét.
Mezőszentgyörgy
http://www.mezoszentgyorgy.hu/
Mezőszentgyörgy a Mezőföldi kistérség egyik legkisebb települése, amely közvetlen Lepsény mellett fekszik. Legfőbb nevezetességei a református templom 1793-tól 1795-ig épült, késő barokk stílusban. A templom padozata, a szószék és a vörös márvány úrasztala – a megyében szinte egyedülállóan – mind eredeti, 1795-ből való. Eötvös Sándor lelkésznek, Farkas István gondnoknak és Lady Péter presbiternek köszönhetően (akik a II. világháború idején az ereklyéket elrejtették) megmaradtak az egyház eredeti szent edényei és iratai is. Az Eötvös Károly Községi Könyvtár az 1800-as évek elején épült, később az Eötvös család birtokába került, majd Eötvös Károly tulajdona lett, emlékét az épületben emléksarok őrzi. Az épületben nyitotta meg kapuit 1949. április 24-én az ország első népkönyvtára, innen indult 1969. április
24-én az Olvasó Népért Mozgalom. Az épületben ma a könyvtár mellett eMagyarország Pont üzemel. Mezőszentgyörgy közösségi életében fontos szerepet játszik a Mezőszentgyörgyi Amatőr Színjátszó Kör amely, jelenlegi formájában 1999 óta működik. A repertoárban többnyire vígjátékok, bohózatok, népszínművek, drámák, mesefeldolgozások és kabaréjelenetek szerepelnek. A premiereket elsősorban Mezőszentgyörgyön, a színjátszó kör otthonában, a névadó településen tartják, de az Enyingi Kistérség és a többi környékbeli település lakosainak is szívesen tartanak előadást.
Szabadhídvég
Szabadhídvég község földrajzi sajátossága, hogy a területén kb. 11 km hosszúságban húzódik a Sió-csatorna.Történelmi múltjáról az első írásos adat 1344. évből származik, amikor “villa Hiydwegh” azaz Hídvég falu megnevezést említ az oklevél. Szabadhídvég 1922-ben kapta nevét: Városhídvég, Faluhídvég, Szabad-hegy települések egyesítése során. A község története szerint a legrégibb település a három közül Városhídvég volt.A község címere pajzs alakú, színe zöld-fehér(ezüst)-zöld, ez megegyezik a község zászlajának színeivel. A címer közepén vár képe látható, az a palánk, majd földvárnak a szimbóluma, amely védte a Sió-vonalat a Rákóczi szabadságharc idején. A három szívmintából összefonódó alakzat a három község (Faluhídvég-Városhídvég-Szabadhegy) 1922-ben történt egyesülését jelenti. Ez egyben a Szabadhídvég név kezdetének dátuma is. A hullámvonal a község (Sió) vízparti településre utal. Az 5 ágú nemesi korona azon 29 hídvégi család tiszteletére került fel, akiket az 1784-es összeíráskor nemesnek számítottak. 1688-tól csak katonai szolgálattal tartoztak a hídvégiek, tehát vérükkel adóztak úgy, mint a nemesek. A zöld szín a község mezőgazdasági jellegére utal, a fehér pedig az erkölcsi tisztaság jelképe.
Lepsény
Fejér megye délnyugati részén, Veszprém megye határán, a Mezőföldön fekvő nagyközség.
Kedvező természetföldrajzi adottságai miatt a környék már a római korban lakott volt, melyet a homokbányászás alkalmával felszínre került római leletek bizonyítanak. A település az 1848-as szabadságharc idején jelentős csapatmozgások színtere volt. Itt vonultak át az önkéntes csapatok és a környéken történt a tartalék seregek összevonása. A községben két műemlék épület található: a klasszicista stílusban épült Purgly-kúria, valamint a Nádasdy-kúria, mely egykor Jellasics főhadiszállásaként szolgált. A település helytörténeti és néprajzi értékeit bemutató múzeum egyedülálló a környéken.1897-ben a 16. századi római katolikus templom felhasználásával épült meg a község református temploma historizáló „félköríves” stílusban. A települést számos emlékmű, szobor gazdagítja. Itt található az ország egyik Nemzetőr-emlékműve. Lepsény természeti értékei között kiemelt hangsúllyal szerepel az Asszony-tava és az egykori Közbirtokosi legelő ritka és védett növény-és állatvilága. A település határában szép fekvésű szőlőhegy húzódik, ahol a szőlősgazdák hangulatos pinceszerre invitálják a bor és gasztronómia szerelmeseit.
HELYI SZOLGÁLTATÓK ÉS KIKAPCSOLÓDÁSI LEHETŐSÉGEK:
Lepsényi Helytörténeti és Néprajzi Múzeum (Lepsény, Fő u. 72.) a település történeti és néprajzi értékeit bemutató kiállítással, az őskortól napjainkig itt élő emberek tárgyi emlékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók.
Farkastanya reggeliző és pizzéria (Lepsény, Fő út) meleg ételek és pizzák széles választéka
Mátyásdomb
A község Fejér megye délnyugati részén helyezkedik el. Természet földrajzilag a terület a Mezőföldhöz tartozik. A község eredetileg Feketepuszta néven alakult 1952. január 1-jén. Feketepuszta az Enyinggel határos puszták egyike volt, melyet 1769-ben a Festetics család szerzett meg. 1880-ban Lonkai Ármin kibérelte a Festetics család feketepusztai birtokát.
Az egykor vízállásos, kötött talajt árkolásokkal, okszerű talajműveléssel´, gőzekeszántással, folytonos beruházásokkal termékeny területté tette. A Lonkai család 58 éves bérleti időszaka alatt gőzmalom, két mezőgazdasági szeszgyár, templom, kastély, iskola és egy 30 km-es gazdasági vasút épült a térségben. 1945 után a Déghez tartozó Feketepusztán az állami gazdaság, megfelelő házhelyjuttatással, telepes községet létesített. Itt található a Lonkai-kastély, melyet Lonkai Ármin 1902-ben építtette. A Lonkai-kastély 1945 után, az államosítást követően mozi és kultúrház szerepét töltötte be. Jelenleg a Fővárosi Kézműipari Vállalat tulajdonában van.
Polgárdi
Polgárdi Fejér megyében, Budapesttől 80 km-re, Székesfehérvártól pedig 15 km-re, délnyugatra, a Mezőföld termékeny síkvidékén terül el. Népessége meghaladja a 6.000 főt. Kiváló közlekedési feltételekkel rendelkezik, egyik előtelepülése a Balatonnak. A Balatontól mind össze 12 km-re, a Velencei tótól is csupán 25 km-re terül el. Régészeti adatok, írott források bizonyítják az itt megtelepültek és a kedvező természeti környezet kapcsolatát. A föld mélyét vallató régész leletek sokaságára talál Polgárdi közigazgatási területén. Egyelőre kevés helyről, de annál számottevőbb leleteket ismerünk, pl. bronzkori eszközök kerültek elő a Somlyó-hegyről. Kiemelkedő római kori lelet a Nemzeti Múzeumban őrzött ezüst tripost, s feltehetően erről a területről származik a Seuso-kincs is. A római kori tárgyak mellett igen értékesek a középkori leletek.A városban található a Kárpát-medence egyetlen egész alakos Batthyány Lajos szobra. A történelem zivataros eseményei folytán csak a család vadászkastélya maradt meg, amely ma szociális otthon. A római katolikus templom, a temető-kápolna számos Batthyány és Andrássy-családtag nyughelye. A leghíresebb gróf Andrássy Gyula külügyminiszter. A kastélyt körülvevő arborétumban állt az ország legnagyobb mamutfenyője, de mára sajnos kiszáradt. A városban megtekinthető a Polgárdi történetét bemutató Helytörténeti Gyűjtemény, a Polgárdi Galéria, valamint Szabó László magángyűjteménye, ahol megtekinthetők Batthyány Gyula festményei és a család emlékei.
Május elsején van az Egyesületi Nap, amelyen a Bornap is megrendezésre kerül. Júliusban rendezik a Nemzetközi Motoros Találkozót. A rendezvény a helyi két motoros egyesületre épül. Augusztusban pedig a Polgárdi Napokra kerül sor.
HELYI SZOLGÁLTATÓK ÉS KIKAPCSOLÓDÁSI LEHETŐSÉGEK
Polgárdi horgásztó (Polgárdi Horgász Egyesület, Polgárdi Ybl M. u. 13.) tó területe 1.4 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, amihez tartozik egy kb. 0.5 ha parkosított erdősáv is, amely magába foglalja a gépkocsi parkolót, valamint a halőrházat. A tó körül 26 db bottartóval ellátott horgászállás került (stég) kialakításra, valamint folyamatosan kihelyezésre kerülnek rönk asztalok és padok, szalonnasütők, illetve a gyermekkorúak részére hinta, csúszda stb.
Liget étterem (Polgárdi, Kossuth Lajos u. 112) magyaros és európai ételkínálattal
